G-YLG4YTW91X 8145017921

Mit értünk tulajdonjog fenntartás és függőben tartás alatt ingatlan adásvételnél?

Mit értünk tulajdonjog fenntartás és függőben tartás alatt ingatlan adásvételnél?

2022-03-21 08:21:24

Mit értünk tulajdonjog fenntartás és függőben tartás alatt ingatlan adásvételnél?


Ingatlan adásvételi szerződések esetén gyakran találkozhatunk a „tulajdonjog fenntartással” való eladás és a „függőben tartással” való eladás kifejezésekkel. Azonban e kifejezések jelentése és a szerződésben játszott szerepe sokaknak nem világos. Mit jelent a tulajdonjog fenntartás és a függőben tartás?

Az ingatlan tulajdonjogának átruházása 

Ahhoz, hogy valaki egy ingatlan tulajdonjogát szerződéssel átruházza, illetve megszerezze szükség van az írásba foglalt szerződésre (pl. adásvétel, ajándékozás, csere). Ezen kívül a tulajdonjog átruházását az ingatlan-nyilvántartásba is be kell jegyezni.

A tulajdonjog átruházás ingatlan nyilvántartásba való bejegyzésének több feltétele is van. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a tulajdonjogot átruházó fél feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulását adja a tulajdonjogot megszerző fél tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez. Ez utóbbi nyilatkozatot nevezik tulajdonjog bejegyzési engedélynek is.

Ha a vevő a teljes vételárat a szerződéskötéskor nem fizeti meg, akkor szükség van garanciára. Az eladó számára garanciális jelentőségű, hogy a vevő tulajdonjogának bejegyzéséhez szükséges engedélyt csak a vételár maradéktalan kifizetésekor adja meg. A vevőnek viszont fontos annak biztosítása, hogy a már aláírt szerződésből az eladó ne hátrálhasson ki, az ingatlant másnak ne adhassa el és ne terhelhesse meg.

A tulajdonjog fenntartás 

A tulajdonjog fenntartással való eladáskor az eladó az adásvételi szerződésben a tulajdonjogát a vételár kiegyenlítéséig fenntartja.

Az eladó köteles az ingatlan-nyilvántartásba feljegyeztetni a tulajdonjog fenntartásának tényét. A tulajdonjog fenntartás ténye a vevő személyének feltüntetésével a tulajdoni lap III. részén kerül feljegyzésre.

A tulajdonjog fenntartásának ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését követően az eladó az ingatlant harmadik személyre nem ruházhatja át és nem terhelheti meg.

Ez garanciát jelent a vevő számára, hogy a teljes vételár kifizetéséig az eladó másnak nem adja el és nem is terheli meg az ingatlant.

A tulajdonjog fenntartás az eladót is védi. A tulajdonjog egészen addig az övé marad, amíg a vevő a teljes vételárat ki nem egyenlíti.

Mi a tulajdonjog fenntartás előnye és hátránya?

A tulajdonjog fenntartással eladás előnye, hogy nincs időbeli korlátja.

A felek határozhatják meg a tulajdonjog fenntartásának időtartamát. Az sem kizárt, hogy a tulajdonjog fenntartására külön határidőt nem írnak elő. Ez a tulajdonjog fenntartást alkalmassá teszi arra, hogy hosszú idő, akár több év alatt teljesülő adásvételi szerződések esetén is alkalmazzák.

A tulajdonjog fenntartással eladás hátránya, hogy nem véd a végrehajtási jogtól.

Ha az eladóval szemben végrehajtási eljárás indul, akkor a tulajdonjog fenntartás feljegyzése nem képezi akadályát annak, hogy az ingatlanra időközben végrehajtási jog kerüljön bejegyzésre. Természetesen ebben az esetben is van lehetőség arra, hogy az ingatlant a végrehajtási jog alól tehermentesítsék, például a vételárból. Amennyiben a végrehajtási jog nem kerül törlésre, akkor az ingatlan akár árverezésre is kerülhet.

Mi a függőben tartás?  

Függőben tartáskor a szerződő felek az adásvételi szerződés benyújtásakor kérik a földhivatalt, hogy a vevő tulajdonjog bejegyzési kérelmének elintézését a tulajdonjog bejegyzési engedély benyújtásáig tartsa függőben.

A függőben tartott tulajdonjog bejegyzési kérelem az ingatlan tulajdoni lapján széljegyre kerül a tulajdonjog bejegyzési engedély benyújtásáig, vagy amíg a függőben tartás ideje le nem jár. A földhivatal a bejegyzési kérelem elintézését a bejegyzési engedély benyújtásáig nem kezdi el. Tehát a vevő tulajdonjoga ez idő alatt nem kerül bejegyzésre.

A függőben tartás előnye és hátránya

Az egyik előny, hogy a függőben tartás a vevő tulajdonjogának bejegyzését a teljes vételár kifizetéséig meggátolja. A vevő részére pedig biztosítja, hogy a vételár kifizetése esetén tehermentes tulajdont szerezzen, illetve más személy őt megelőzően ne szerezze meg az ingatlant.

Ezt a hatást a függőben tartás úgy éri el, hogy a széljegyen függőben tartott bejegyzési kérelem, mint elintézetlen széljegy megakadályozza a később érkezett kérelmek elintézését amíg a függőben tartott kérelem elintézésre nem kerül. A földhivatal ugyanis a széljegyen lévő kérelmeket iktatásuk (azaz érkezésük) sorrendjében intézi. Ezért a függőben tartott tulajdonjog bejegyzési kérelem érkezését követően beérkezett további kérelmeket sem intézi, amíg a tulajdonjog bejegyzési kérelem függőben van.

Előnye, hogy a függőben tartás a végrehajtási jogtól is véd.

Ha a függőben tartott tulajdonjog bejegyzési kérelem széljegyzését követően végrehajtási jog bejegyzése iránti kérelem érkezik az eladóval szemben, az nem kerül elinézésre, amíg a függőben tartás megelőzi. Ha végül a függőben tartás alapján a vevő tulajdonjogát bejegyzik, akkor a földhivatal a végrehajtási jog iránti kérelmet el fogja utasítani. Ekkor ugyanis már nem az eladó lesz a tulajdonos.

A függőben tartással való eladás hátránya lehet, hogy a függőben tartást legfeljebb 6 hónapra lehet kérni.

Amennyiben 6 hónapon belül a tulajdonjog bejegyzési engedély nem kerül benyújtásra, a földhivatal a széljegyet törli és nem fogja bejegyezni a vevő tulajdonjogát. Tehát a függőben tartásos eladás akkor használható, ha a teljes vételár 6 hónapon belül kifizetésre kerül. Így a tulajdonjog bejegyzési engedélyt a földhivatalhoz be lehet nyújtani.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

- - - - - - - - - -

A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!

JOGI ISMERETEK
Minden, amit az elővásárlási jogról lemondó nyilatkozat kapcsán tudni kell
Minden, amit az elővásárlási jogról lemondó nyilatkozat kapcsán tudni kell
Egy osztatlan közös tulajdonú ingatlan adásvételének folyamata számos kérdést vet fel, amelyekkel nem árt tisztában lenni, mielőtt belevágnánk. Az egyik ilyen téma az elővásárlási jog, amely bizonyos esetekben másokat jogosít fel arra, hogy a vevő által kínált áron megvegyék az ingatlant. Az elővásárlási joggal kapcsolatos eljárást nem lehet megspórolni, mert a földhivatal ellenőrzi, hogy az eladó megismertette-e e a vevő ajánlatát a jogosultakkal.Legtöbbször azonban az elővásárlásra jogosultnak esze ágában sincs gyakorolni ezt a jogát és ezzel az eladó is tisztában van: ilyenkor a legkisebb adminisztrációs teherrel egy elővásárlási jogról lemondó nyilatkozat aláíratása jár.Ebben a cikkben részletesen bemutatom, hogyan készíthető el egy elővásárlási jogról lemondó nyilatkozat, milyen formában és tartalommal kell megírni, valamint azt is, hogy milyen jogi következményekkel járhat egy ilyen nyilatkozat megtétele.
Öt dolog, amit érdemes tudni az előszerződésről
Öt dolog, amit érdemes tudni az előszerződésről
A jog arra is ad lehetőséget, hogy abban állapodjunk meg egy másik személlyel, hogy egymással később szerződést fogunk kötni. Ilyen esetben beszélünk előszerződésről. Mik az előszerződés megkötésének következményei? Kikényszeríthető-e ez alapján a szerződéskötés? Lehet-e foglalót vagy más biztosítékot alkalmazni az előszerződésben?   
Csereszerződés
A csereszerződés legfontosabb tudnivalói
A csere jogi szempontból az egyik legősibb szerződéstípus, hiszen már a pénz megjelenése előtt is létezett. Manapság már jóval ritkább a csereszerződés, de még mindig előfordul például lakáscsere vagy gépjárműcsere. Mit kell tudni a csereszerződésről?
Mit jelent a kötelesrész és kinek, mennyi jár?
Mit jelent a kötelesrész és kinek, mennyi jár?
Előfordulhat, hogy valaki úgy végrendelkezik, hogy a törvény szerinti örököseire semmit sem, vagy a törvény szerint járó örökségnél jóval kevesebbet hagy. Lehetséges az is, hogy az örökhagyó a vagyonát már életében elosztogatta, ezért hagyatékában már szinte semmi nincs. Ilyen esetekben lehet szó arról, hogy a törvényes örökösök bizonyos körben kötelesrészre jogosultak. Mennyi a kötelesrész? Ki kaphat?