Magyar
Mi minősül termőföldnek? Hogyan történik az eladás és vásárlás?
Dr. Markó-Lévai Szófia |
2021. 08. 17.
Mi minősül termőföldnek?
A Földforgalmi törvény alapján termőföld a föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve.
A legegyszerűbben a tulajdoni lapról tudjuk kideríteni, hogy a kiszemelt ingatlan termőföld-e. Ha a tulajdoni lap I. részén az ingatlan megnevezése kert, szőlő stb., akkor termőfölddel van dolgunk.
Ki vehet földet?
A termőföld tulajdonjogát magánszemélyként csak belföldi természetes személy és tagállami állampolgár szerezheti meg.
A földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár akkor szerezheti meg a föld tulajdonjogát, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt, kivételt képez ez alól, ha a tulajdonjogot átruházó személy a közeli hozzátartozója.
A földműves a föld tulajdonjogát - a már tulajdonában és a haszonélvezetében lévő föld területnagyságának a beszámításával - 300 hektár mértékig szerezheti meg (földszerzési maximum).
A föld tulajdonjogát ajándékozás címén csak közeli hozzátartozó, bevett egyház, illetve annak belső egyházi jogi személye, önkormányzat, és az állam javára lehet átruházni.
Kötelező nyilatkozatok a termőföld adásvételi szerződésben
A termőföld adásvételi szerződésben a vevőnek számos nyilatkozatot kell tennie:
A termőföld adásvételi szerződést ügyvéd által ellenjegyzett okiratba szükséges foglalni és fontos, hogy a szerződés egy példányának úgynevezett biztonsági okmányon („zöld papír”) kell készülnie.
Elővásárlási jog termőföld adásvétel esetén
A Földforgalmi törvény számos személynek biztosít meghatározott sorrendben elővásárlási jogot, így például elővásárlási jog illeti meg az államot, a helyben lakó földművest, kert/szőlő eladása esetén azt a helyben lakó földművest, aki számára a tulajdonszerzés célja kertészeti tevékenység folytatásához szükséges terület biztosítása stb.
Nem áll fenn viszont elővásárlási jog például a közeli hozzátartozók közötti adásvétel vagy a tulajdonostársak közötti, a közös tulajdon megszüntetését eredményező adásvétel esetén.
Az elővásárlásra jogosultak úgy szereznek tudomást az adásvételről, hogy az adásvételi szerződést a szerződéskötést követő 8 napon belül be kell nyújtani a terület fekvése szerint illetékes jegyzőhöz, aki a szerződést a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára 60 napra kifüggeszti.
Termőföld adásvétel hatósági jóváhagyása
A 60 napos határidő lejárta után a jegyző az adásvételi szerződést megküldi a mezőgazdasági igazgatási szervnek (földhivatalnak) jóváhagyás céljából.
A helyi földbizottság állást foglal arról, hogy az adásvételi szerződés megfelel-e a birtokviszonyok átláthatóságára, a helyi gazdálkodói közösség érdekeinek érvényesítésére, a mezőgazdaságban a generációváltás elősegítésére stb. vonatkozó általános agrárpolitikai és földbirtok-politikai érdekeknek. Ennek során figyelembe veszi például, hogy a vételár arányban áll-e a föld forgalmi értékével vagy, hogy a vevő és közeli hozzátartozói tulajdonában, használatában a föld fekvése szerinti településen, vagy annak közigazgatási határától számított 20 km-es körzetén belül hány darab, mekkora térmértékű, művelési ágú és aranykorona értékű föld található és azok hol helyezkednek el.
Ha a folyamat eredményeképp a mezőgazdasági igazgatási szerv megadja a jóváhagyást, akkor záradékot vezet az adásvételi szerződésre, amely alapján bejegyzésre kerülhet a vevő tulajdonjoga. Jó tudni, hogy az egész procedúra általában 6 hónapot vesz igénybe a szerződéskötéstől számítva!
